A francia riviéra meghódítása

Szombat késő délután elérkezettnek láttam az időt arra, hogy kimozduljak, ha már megjavulni látszott az egész héten rossz idő. Végre sütött a nap is, úgyhogy arra gondoltam, lesétálok a tengerhez. Még ki sem értem a kövesútig észrevettem, hogy egy használtautó-kereskedés mellett lakom 6 napja, de eddig ez fel sem tűnt. Mi bajom lehet, bementem, kíváncsi voltam, hogy hogyé’ mérik itt az autókat. Rögtön egymás mellett parkolt 3 SLK Mercedes, ezredforduó körüli volt mind, 10.5-12k € volt az áruk. Ez magyar valutában kb. 3 misit jelent – 8 év alatt megnegyedelődött az áruk, és nem véletlenül álltak halomra a kereskedőnél, tehát még ennyit sem érnek. A tulaj nem csinált jó befektetést velük, bár aki ilyen kocsit vesz, az nem biztos, hogy a megtérülést tartja szem előtt Aztán voltak francia kocsik, főleg Peugeot-k, átszámolva kicsit jobb árakon, mint itthon. A Smart féle divatgokartok itt is irreálisan drágák, még használtan is. 10k € egy semmire sem jó akármiért… akkor már inkább vennék egy SLK-t, az legalább élmény, és ugyanannyi pénz. Aztán tovább mentem, és újabb kereskedést láttam. Itt is volt a német kabrióból, meg BMW Z3 is, hasonló áron, továbbá 5-10 éves francia és olasz autók. Olcsó volt pl. egy korosodó Seat Ibiza, de nagyon leharcoltnak tűnt. Jó vételnek néhány 206-os benzines Peugeot tűnt, de azért túl tüzetesen nem néztem végig a kínálatot. Általában elmondható viszont, hogy a dieselek drágák. Valamiért itt az emberek diesel-mániások, az autók nagyrésze ilyen. Még Csongor kedvéért megemlítek egy 8 éves 320-as kabrió BMW-t 6500 € áron. Nem tűnt rossznak, szerencsére nem automata, és első ránézésre minden rendben tűnt rajta. Itt nem hülyeség a kabriózás, nagy feeling lehet ilyennel repeszteni a plázson Talán ezt vinném haza legszívesebben, ha ebből a 2 kereskedésből kéne választanom. Ha “válassz egyet, tiéd” alapon menne, akkor a 4 literes Jaguar-t vinném, még akkor is, ha sajnos S-type Az árát már nem tudom.

Persze eljátszottam már a gondolattal, hogy milyen lenne itt élni, itt lakni, itt dolgozni. Ha közlekedési eszközt kéne választanom, és komolyan, mindennapi használatra, azzal járni dolgozni, bevásárolni, valószínűleg motort vennék. Vagy egy öreg, olcsó kisautót, aminek úgyis mindegy. Egy autó számára Nizza és környéke, már amennyit én láttam belőle, tiszta pokol. Hiába van valakinek itt gyors coupéja, ha 50 méterenként van fekvőrendőr. Ha szabad az út, akkor is maximum két ilyen között gyorsulgatva lehet reptetni, de ahogy ma is tapasztalhattuk, ritkán szabad az út.

Tehát a forgalmasabb, nagyobb utakon gyakran van dugó, másik tipikus részei a városnak a kis utcák. Itt ezt szigorúan szó szerint kell érteni. Olyan szűk minden, hogy szörnyű. Nagyon kell figyelni, hogy ne húzza meg az ember a többieket. Ez a kis utcákon kívül a párhuzamos közlekedésre alkalmas utak többségén is igaz, kicsik a sávok. Hozzáadva ehhez, hogy az itteniek szeretnek irányjelzés nélkül sávot váltani, kész adrenalin a közlekedés. Mindig azt kell találgatni, hogy vajon ő most átjön, vagy csak nagy a kormánya holtjátéka Mondjuk ez 70-nél nem vicces. Ilyen körülmények között nem csoda, ha összeérnek sárvédők, súrlódnak felnik a padkáknál. Az itteni autókon a lökhárító is funkcióját betöltő eleme az autóknak. A következő képen lévő sérüléseket nagyjából 50 m-en belül parkoló autókon láttam.

Amúgy is azt látni, hogy majdnem mindegyik autó meg van húzva, legyen az 2-3 millió Ft-os kisautó, vagy 10+ milliós státuszszimbólum. Amelyik nem, az még túl új, és nagyon vigyáz rá a gazdája, vagy még nem volt annyit forgalomban, érted Ha itt nőttem volna fel, és biztos megélhetést jelentő állás kéne, akkor elmennék karosszéria-lakatosnak, jól el lennék látva melóval, az tuti

Még a közlekedéshez annyi, hogy baromi sűrű az úthálózat. Egymást érik az utak, körforgalmak, összekötő szakaszok. 100 m-enként le lehet térni erre-arra. Az itteniek nem udvariasak, csak mint Budapesten. Ha villogok, hogy befordulhat előttem a szembe jövő, akkor először meglepődik, aztán megköszöni, majd indul.

Két dolog volt nagyon furcsa. Az egyik, hogy a körforgalomba befelé is indexelnek, méghozzá balra (!). Ezzel valószínűleg azt akarják jelezni, hogy a következő kijáraton még nem kívánnak kimenni. Aki meg kimegy, az indexel kifelé, úgyhogy nem értem, de biztos jó. Bárcsak a párhuzamos közlekedésben is ilyen buzgóak lennének. A másik a jelzőlámpákkal kapcsolatos. Piros után jön a zöld. Ennyi.

autó, közlekedés, Nizza

This entry was posted on Sunday, February 8th, 2009 at 23:28 and is filed under Külföldi munka. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. Both comments and pings are currently closed.