Posts Tagged ‘szállás’
Miért? Sajt!
Posted by: balota in Külföldi munka on March 25th, 2009
Remélem, hogy nem létezik sajtmérgezés, mert lassan esélyes a dolog. Napi kétszer eszem sajtokat, és nem keveset. Ma például ebédhez (főétel + saláta és dupla desszert után) megettem két különböző lágysajtot. Aztán nemrég vacsorára egy kis (nem is olyan kis) camambert, egy kis roquefort, majd mozzarella. Emellett ettem sonkákat (emmentali ízesítésűt), meg már kétszer halat is. A reggelire elfogyasztott Kinder tejes bigyó, majd joghurt után azt hiszem megegyezhetünk abban, hogy nem fehérjehiányos a táplálkozásom. A sajtok zseniálisan jók, úgyhogy lehet sajnálni, de nem muszáj.
Az idő továbbra is mosolyt fakasztóan szép, éjfél felé közeledve van most 9 °C, napközben 18-20 körül lehet. Gyalog járok dolgozni, és az azért feeling, amikor reggel virágok között sétálok fel a hegyre csaholó kiskutya módjára követő kardos lepke kíséretében. Hogy ne legyen minden jó, arról a TI biztonsági szolgálata gondoskodik, akikre szükség van, főleg így május, a szeretet ünnepe felé, mert mint tudjuk, sok köcsög van. Amikor hétfőn odamentem az angolt törő útonállókhoz, nagyjából 10 percig ment a taktikai semmittevés, amit rádiózással álcáztak. A főnököm nevét nem értették, és kibetűznöm is csak ötödjére sikerült. Vagyis nekem sikerült elsőre is, de eltartott egy ideig, mire megértették. Totál francia neve van egyébként. Aztán mikor megegyeztünk, hogy hogy hívják, akkor a bentiek nem találták, és üzenték nekem, hogy ilyen emberük nincs. Közben egy kedves román kolléga autóval érkezve látta, hogy megpróbálok bejutni, és félreállt, hogy ha végzünk, felvisz. Aztán megunta, mert nem sikerült dűlőre jutni.
Legutóbb 4 hét alatt nem sikerült mágneskártyát csináltatnom, pedig minden héten kétszer próbálkoztam, úgyhogy végig ideiglenes kártyával szaladgáltam. Most első nap már megvolt a dolog, ráadásul ők írtak levelet! Azon az apróságon nem érdemes fennakadni, hogy össze van lapítva a képem rajta, részletkérdés. De már tegnap gyanús volt, hogy kifelé nem nyitotta a forgóajtót, de akkor még at hittem, hogy rosszul jár az órám, és már elmúlt 6, de ma reggel befelé sem működött. A recepciós hölggyel megnézettem a kártyát, és valami teljesen alap kattintással meg is oldotta a kérdést. Utólag belegondolva nem csodálkozom, a csávó, aki csinálta, az angol mondataimra franciául reagált.
- Good afternoon!
- Bonjour.
- I’m here because of my badge.
- Reviennent 10 minutes plus tard.
- Sorry?
- Ten minút!
A csávó a felhasználónevét egy ujjal pötyögte be kb fél perc alatt (8 karakter).
A munkát újfent hanyagolnám, viszont a lakás megörvendeztetett pár érdekes dologgal elektromosság oldalról. Biztos azért szórakozik velem, mert villamosmérnök vagyok, így hát értenem kéne a lelkét, de nem. Vasárnap este megjöttem, minden jó volt, minden működött. Hétfő este munka után kezdtem fázni, gondoltam feljebb veszem a fűtést, de már feljebb volt véve, viszont a fűtőtestek tök hidegek voltak. Néztem a kazánt, vagy mit, és nyomhattam, tekerhettem bármit, meg se mozdult. Ez azt jelentette, hogy nem volt melegvíz sem, ami eléggé érvágás volt zuhanyzás előtt. Ma este se volt semmi javulás, így megnéztem a biztosítékokat. Az egyik foglalat más, mint a többi, és úgy tűnik, hogy abban lötyög a biztosíték, és nem is érintkezik, de ez eddig is így volt, nem lehet ez a baj. Próbálom, nem jó. Próbálom máshogy, nem jó. Már kezdtem rákészülni, hogy hideg vízzel fogok lezuhanyozni, amikor elment az áram az egész lakásban. Nyilván én rontottam el valamit, bár a teljes cucc le- majd felkapcsolása sem hatotta meg a fogyasztókat, hogy a szinuszos feszültségforrást hasznos munkavégzésre bírják. Gondoltam, hogy hagyom a fenébe az egészet, oszt elmegyek futni, erre visszajött minden. Minden, még a fűtés is. Ha ezt valaki megmagyarázza, azt Nobel-díjra jelölöm.
Hogy kicsit meghozzam a kommentelési kedvet, a Csongornál látottakat alkalmazom, és jutalmat ajánlok fel. Itt nincsenek olyan érdekes és soha nem látott dolgok, mint Afrikában, úgyhogy itt tippelni lehet. Felajánlok egy camambert sajtot, és akár dedikálom is annak, aki legpontosabban megtippeli, hogy hány métert futottam ma este. Még én sem tudom, úgyhogy nincs értelme leütni, és hipnózissal kiszedni a tudatalattimból, de az útvonal megvan, és majd utólag megnézem. Tippeket péntek éjfélig lehet komment formájban írni.
Do you have water, folyadék?
Posted by: balota in Külföldi munka on March 22nd, 2009
Tegnap azzal szembesültem, hogy van, aki még nem tudott róla, hogy már nem vagyok Franciaországban. Valóban nem írtam róla, hogy hazahúztam, de akkor most pótolom: az elmúlt három hetet Magyarországon töltöttem. Viszont ma főhősünk (alias én) “eggyetsetétovázott, azonnyomban nyakábavetteavilágot” (utalás: Fehér ló fia). A mai napom tökéletesen megegyezik a Repülésrül posztban leírtakkal, csak egy kicsit volt más minden. Ma Zsuzsi is kikísért a reptérre, de egyből mentek is tovább, csak kiraktak, 5 perc puszi-puszi, aztán csá. A becsekkolás is olajozottan ment, tiszta profin nyomom. Itt mondta nekem egy nő a mágneskapu felé menet a címben szereplő mondatot, miszerint “Do you have water, folyadék?”
A röpüllőre felszálltam, repültem, leszálltam, vártam, megint felszálltam, megint leszálltam, és nagyjából ennyi. Kb olyan élmény, mint egy buszút, szóval hamar belejöttem, már nem ér fülig a szám másfél órán keresztül, hogy jee, házak fölött repülök 
Azért volt érdekesség, mégpedig az, hogy férfi utaskísérők voltak. A Budapest-München járaton 2 nő, 1 férfi, a München-Nizza járaton 2 férfi felosztásban. Készült is egy videó:
Persze ez a videó valahol máshol készült. Münchenben irtózatosan szar idő volt. München, erős szél, a frizura mégis tartott. De itt Nizzában TAVASZ van! “Ez már az új hatalom, a legszebb forradalom, mely gyógyít és kicserél s mindennek jó, ami él: az áldott, drága tavasz…” (Szabó Lőrinc – Március a körúton). Miután megvolt a mai kultúra is, elmesélem, hogy fognom kellett egy taxit, mert továbbra sincs hitelkártyám, ami nem feltétlenül baj, de így nem tudok kocsit bérelni, mert ahhoz kérik, és nincs Sági kollégám sem, aki kijönne értem. Választék volt, ahogy kiléptem az épületből, ott volt egy… két…, á, legalább 8 rakás taxi. Mercedes E osztály, Mercedes C osztály, Audi S8, Mercedes M osztály… álljunk meg egy szóra, Audi S8? Már léptem is oda, hogy “főnök, kőne egy fuvar”. Az utazási komfort számomra eddig ismeretlen magasságait ostromolva szeltük a kilométereket az Avenue Jack Kilby 500 felé. Két dolgon tűnődtem, először is vajon miért megyünk 40-nel, ha 110-es tábla van az út mellett, és itteni viszonylatban alig van forgalom? Másodszor pedig, mi a fenéért van egy taxisnak ilyen kegyetlenül drága autója, mikor a használatából adódóan gyepálni kell, és úgyis lehasználja? Már azon sokat spórolhatna, ha sima A8-cal cirkálna S8 helyett, de szerintem egy A4 is kielégít minden igényt a reptér és egy random pont között a közelben. Az elsőre a megoldás: 110-zel mentünk, de 40-nek érződött, olyan iszonyat jó az autó. Semmit nem érezni bent, csak a csönd van. Még a Sági által elátkozott fekvőrendőrnek álcázott dombokon is simán lazán átment, alig éreztem. Ezeken a kis Fiat 500 mindig meghalt, ha át kellett kelni rajtuk. Eddig sokszor sikerült lebeszélnem magam egy bérautós posztról, de lehet, hogy majd megírom, elvégre most tök egyedül vagyok, senki nem szól be, hogy már megint autókról írok 
A másodikra a válasz akkor tisztult le bennem, mikor a fizetésre került a sor, ugyanis €40-t fizettem. Az út 8.5 km, ami azt jelenti, hogy €4.70/km a tarifa. Ezt számoljuk át forintra, durván 1400 Ft/km jön ki. Összehasonlításképp csak annyit mondok, hogy Ferihegyen megnéztem egy 4444444-es taxit, 189 Ft/km áron dolgoznak. Amit láttam, épp egy Opel Vectra B Caravan volt. Szeretek számolgatni, menjünk hát tovább. Szeintem a végén ki se számolta a végét, csak írt egy összeget, és elkérte. Legyen csak €4 a tarifa. A kocsiban volt 162.000 km. Ebből munkára használjon belőle csak 120.000-et, és járjon mindig egy fix pont és egy x pont között, tehát a távolság feléért kap pénzt. 60.000 km × 4 €/km * 300 Ft/€ = 72.000.000 Ft. Ebből benzint vesz, biztosítást fizet, sűrűn szervízbe hordja a gépet, a maradékból meg megél, és 2 év múlva vesz egy újabb S8-as Audit. Így már értem, és nincs is több kérdésem
A lakást, ahol eddig Sági kolléga lakott, elfoglaltam, és 30 perccel a landolás után már a laptopot vettem elő Csak azért nem a netre csatlakozással kezdtem, mert előbb le kellett tennem a névjegyem, már ha értitek 
Elindultam boltba is, de szerencsére 100 m-t sem tettem meg, mikor eszembe jutott, hogy franciáék nem boltolnak vasárnap, úgyhogy így jártam. Ságinak üzenem, hogy a WC melletti vízcsapot meg kellett engedni rendesen, és így már normális tempóban tölt öblítés után. Kicsit ellentmondásos, hogy kint tök jó meleg van, idebent viszont hideg, de ilyesmin nem fogok fennakadni, úgyis gyúrtam rá lelkileg, hogy ez lesz. Egy hétig maradok, és innen izgulom végig, hogy a Fidesz így, meg az MSZP úgy, ugyanis helyzet van, Gyurcsány takarodni készül, legalábbis ezt játssza.
A szállásrul
Posted by: balota in Külföldi munka on February 6th, 2009
Legutóbb a szállás elfoglalását meglebegtetve hagytam abba az írást. A reptértől autóval forgalomtól függően kb. 10 percre található a hely, ahol lakom. Nem is tudom, hogy szálloda, apartman, vagy mi ez, majd mindenki eldöntheti.
A portán egy kedves francia hölgy adta oda a szobám kulcsát, miután megtaláltuk a közös hangot, mely nélkülözi az erőltetett h(r)accsolást. A személyi igazolványomon kívül, amit készséggel átadtam, még igényt tartott €250-ra, de biztosítottam róla, hogy tőlem ugyan nem kap semmi pénzt, főleg nem ennyit, mert ha lenne is, kegyetlenül letagadnám. Végül nem derült ki, hogy ki tudná-e verni belőlem a lét, mert nem volt valami harcias, belenyugodott a helyzetbe, hogy nem kap semmit. Azért belátom, meg kellett próbálnia.
Maga a szoba/lakás/akármi sok érdekességet rejt magában. Első ránézésre az látszik (a bejárati ajtótól befelé haladva), hogy van egy akkora szoba, amit majdnem teljesen elfoglal egy franciaágy (hehe, franciaágy, érted), van még egy nagy tükör, és egy beépített szekrény akasztós és polcos résszel egyaránt. Onnan nyílik a konyha (na nem a szekrényből, ez itt nem a Narnia), de előtte jobbra van a WC és a zuhanyzó, ami teljesen kultúráltan néz ki. A konyha a kis hűtő, mikró, mosogatógép, és villanyrezsó otthona, majd jön az utolsó helyiség, egy nappalinak nevezhető szoba pótággyal, kerekasztallal, TV-vel. Innen nézve mutatja a helyet a kép. Leghátul látszik a bejárati ajtó.
Ez így semmi extra, viszont a bejegyzés itt nem ér véget, ez pedig azért van, mert szeretném megosztani veletek az itt felfedezett anomáliákat. A hálószoba- és a konyhalámpát 2-2 kapcsoló vezérli. Nem létezik ezeknek olyan kombinációja, hogy páronként mindkét kapcsoló lefelé nézzen, és ne égjeny a villany. Ez a lelkemet nem hagyta nyugodni az első napokban, de még annyi hülyeséget fedeztem fel, hogy ezt már észre sem veszem Ott van például a mosogató. El van zárva a csap, reggelre mégis nagy tócsa keletkezik a csaptelep talpánál. Talány. Ahogy azt sem értem, hogy a TV-n miért csak lefelé lehet csatornát váltani, felfelé miért nem. Sötétítőfüggöny van az ablakon, fehér átlátszó viszont nincs. Magyarul vagy sötét van, vagy belátnak a szemben lévő szállodából.
De a kedvencem a WC. A vízellátása úgy van megoldva egy ilyen szerkezetnek, hogy ha kifogy a víz, akkor egy csőből befolyik, majd egy szintmérő elzárja, hogy ne folyjon tovább. Na eleinte ez nem ment, hanem van egy kis csap a csövön, azt kell bizgetni. Először, amikor lehúztam (na mindjárt erre is kitérek), és nem töltötte újra a tárat, azt hittem, hogy elhasználtam minden lehetőségemet erre a 4 hétre, de sikerült feltalálnom magam, megnyitottam az alapból elzárt csapot, majd kezet mostam, de ezt elhamarkodtam, mert miután megtelt a tartály, folyt tovább a víz. Ezért elzártam a csapot. Akkor belenyugodtam, hogy ez ilyen, de később aztán egyszer csak magától abbahagyta, ahogy kell. Néha még baromkodik, de legtöbbször jó. Ez ilyen félautomata. Az esetek felében automata. Az öblítő gomb meg olyan, mintha két része lenne, a kisebbikre rá van írva, bele van gyártva, kitapogatható módon ott virít rajta, hogy “1/2″. A baj az, hogy maga a gomb egybe van öntve saját magával. Vagy össszeragadt az idők során. Utolsó tippem, hogy ez gyárilag egy olyan gomb, hogy csak fél vizet (?) enged át. Értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa?
Amiatt, hogy nincs rendes függöny, a WC a lakás legfényesebb pontja. Hétfő reggel ezért, amikor a csipától amúgy is alig lát ki az ember a szemén, ezt a helyet választottam körömvágáshoz. Egyensúlyozni nem akartam az ülőkén, ezért lehajtottam a felső egyberészt, és arra ültem. Ezek engem általában elbírnak. Most biztos azt hiszitek, hogy egyből beszakadt alattam, de nem, máshol van a poén. Ez is kibírt sajnos, mert ennek folyománya a dráma. Történt ugyanis, hogy a felső ülőke (mi ennek a neve?) egyszer csak elfáradt. A súlyom által keltett deformálódás a nem teljesen homogén műanyag kristályszerkezetében mozgásra késztette a diszlokációkat, és az így létrejött képlékeny alakváltozás létrehozott egy olyan anyaghatárt, ahol a kötések ereje számottevően lecsökkent lokálisan, és így megindult egy repedés. Ez lavinát indítva tovaterjedt az egész cuccra, és nagy szilánkokra törve beszakadt.
Persze utólag könnyű megmagyarázni, akkor és ott ebből csak annyi jött le, hogy vágom a körmöm, majd reccs és hupp. Szitokszavak jutottak az eszembe, de csak első felindulásból, ugyanis kicsivel később már hálát rebegtem amiatt, hogy nem adtam pénzt a recepciós kisasszonynak.